Újjászületik a Szatmári Hegyalja
A Szatmár Megyei Tanács benyújtotta a kérelmet az Országos Szőlészeti és Borászati Hatósághoz, melynek következtében visszakapja a "Szatmár Hegyalja" földrajzi nevet.
Jelen pillanatban a dokumentáció megtalálható a hatóság honlapján. Az Országos Szőlészeti és Borászati Hatóság szabályzata értelmében a határidő lejárta után ezt elküldik az Európai Bizottsághoz érvényesítés céljából.
Adrian Ştef a Szatmár Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy körülbelül két hónap múlva térségünk megkapja a "Szatmár Hegyalja" elnevezést, ez pedig meg fog jelenni a Hivatalos Közlönyben is.
Szatmár megye a szőlőtermő terület északi felén található és talán ennek köszönhető, hogy ilyen zamatosak a borai. A szatmári bor útja megyénk északi részéről indul, a híres Halmi borvidéktől. A történelmi feljegyzések is azt bizonyítják, hogy a megye lakosainak ősi foglalkozása a szőlőtermesztés volt.
Az első feljegyzések, melyek bizonyítják megyénben a szőlőtermesztést 1237-ből valók. 1569 nyarán végzett felmérések adataiból kiderül, hogy melyek azok a települések, ahol a közösség fejlesztése érdekében a helyi lakosok szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A listán olyan nevek szerepelnek, melyekből kiderül a személy vagy család foglakozása, például Kádár, Borégető, Korcsolás, Boros.
David Prodan történész értékes információkat bocsájtott a Szatmár Megyei Tanács rendelkezésére, melyek nagyon fontosak a Szatmári szőlő és bortermelő települések fejlesztése szempontjából. Az 1569-es feljegyzésekből kiderül, hogy a borkészítés csak néhány helységre volt jellemző.
"Sárközről azt tudtuk meg, hogy jó szőlőhegy, ahonnan nem adtak kilencedet a császárnak, csak dézsmát. Erdődön a császár kapta a kilencedet, a dézsmát pedig a papok. Bélteken jó szőlőhegy volt, ahol szintén a kilencedet a császárnak adták, a dézsmát pedig a papoknak. Újvárosban azonban nem adtak kilencedet, a dézsmát pedig a császárnak adták. A borászatról és a sárközi, dobrai, erdődi, bélteki, tasnádi és más szatmári királyi szőlőkről való feljegyzésekből megtudtuk, hogy karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor milyen kötelezettségei voltak a kocsmárosoknak" - áll a Szatmár Megyei Tanács közleményében.
A Szatmár Megyei Tanács munkálkodásának köszönhetően a Szatmár Hegyalja térség a következő közigazgatási egységekkel egészül ki:
Szakasz és környéke: Krasznabéltek (Krasznabéltek, Szakasz és Krasznasándorfalu települések), Erdőd (Erdőd, Erdődhegy települések), Szatmárhegy (Szatmárhegy és Résztelek települések), Nagyszokond (Nagyszokond és Béltekhodos, Kisszokond, Laphegy és Felsőboldád), Alsószopor (Dobra, Nántű és Rákosterebes), Érszakácsi (Érszakácsi és Kegye), Ákos (Újnémet), Bogdánd (Bogdánd, Bábca, Szér és Szilágykorond), Hadad (Hadad, Hadadnádasd, Lele és Hadadgyőrtelek), Homoród (Felsőhomoród, Alsóhomoród, Középhomoród, Bükkszoldobágy, Ivácskó és Pácfalu).
Halmi és környéke: Halmi, Halmihegy, Avasújváros (Nagyhegy, Kőszegremete és Avasújváros), Rózsapallag, Rózsapallaghegy és Ráksahegy, Nagytarna (Nagytarna), Batarcs (Tamásváralja), Túrterebes (Túrterebesi Szőllőhegy).
Tasnád és környéke: Szilágypér (Szilágypér), Sződemeter (Sződemeter), Oláhcsaholy (Oláhcsaholy, Magyarcsaholy és Tasnádorbó), Tasnád (Tasnád, Tasnádbalázsháza, Ratiu és Tasnádszarvad).
Nagykároly és környéke: Nagykároly, Szaniszló, Csomaköz.
(hirdetés)
